Néhány világítástechnikai alapfogalom
Ha egy konyha megfelelő világítását szeretnénk kialakítani, akkor nem árt, ha tisztában vagyunk a megvilágítás négy alapfogalmával. A megfelelő fényerősség pontos „eltalálása” még néha egy konyhatervező számára sem egyszerű faladat, hiszen a konyhai műveletek elvégzéséhez szükséges fény számos tényezőtől függhet.
Az egyik legfontosabb ilyen alapfogalom a fényáram, melynek mértékegysége a lumen, vagy röviden csak lm. Ha le szeretnénk egyszerűsíteni, akkor a fényáram a fényforrásból kilépő fény (fotonok) mennyiségét jelzi. Persze ez így egy nem teljesen pontos megfogalmazás, hiszen az emberi szem a különböző színű fényekre nem egyformaképpen reagál, és van, amit erősebbnek, illetve van, amit gyengébbnek érzékel. Mint tudjuk a fény az elektromágneses sugárzás emberi szem számára látható tartománya, így a fénynek a hullámhossza is eltérő lehet, mely hullámhossz határozza meg, hogy szemünk erősebbnek vagy gyengébbnek érzékeli a fényt. A fényáram tehát a fényforrásból kilépő elektromágneses sugárzás látható tartományába eső részének mennyiségi mérőszáma, mely az emberi szem számára érzékelhető.
A következő ilyen alapfogalom a megvilágítás, melynek mérőszáma a lux, vagy lx. A megvilágítás tulajdonképpen azt jelenti, hogy milyen erős fény vetül az adott felületre. A megvilágítást úgy növelhetjük, hogy a fény szóródását leszűkítjük, és mondjuk fele akkora felületre irányítunk ugyanakkora fényáramot, tehát a megvilágítás a fényáram és a megvilágított felület hányadosa (1 lux=1 lumen/1 m2).
A következő fogalmunk a fényerősség, aminek a mértékegysége a candela, vagy röviden cd. Ez a mérőszám azt mutatja meg, hogy a fényforrásból egységnyi fényáram mekkora térszögben lép ki, vagyis 1 candela= 1 lumen/1 steradian. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb fényáramot kibocsájtó fényforrás is tűnhet erősnek és érzékelhetjük úgy, hogy több fényt bocsájt ki, ha kisebb térszögben sugározza szét a fényt.
A negyedik fontos fogalom a fénysűrűség, melynek egysége a candela/m2, vagyis hogy adott egységnyi fényerősség mekkora felületet világít meg. Azonban a fény érzékelése szubjektív dolog, hiszen ezt a szemben található fényérzékelő sejtek alkalmazkodó képessége is befolyásolhatja. A fénysűrűség változatlan fényerősség mellett eltérő letehet más-más szögből és más-más távolságból figyelve.
Léteznek különböző megvilágítási hatások, melyekkel egy konyhában ügyesen „eljátszhatunk” és kiemelhetjük a helyiség előnyös térbeli adottságait, vagy éppen elrejthetjük az előnyteleneket. A fény megfelelő használatával például hatékonyan növelhetjük a helyiség térérzetét. Ha a teret határoló felületeket diffúz módon és erőteljesen világítjuk meg, akkor az árnyékolt felületek csökkentésével a konyha sokkal nagyobbnak tűnhet majd. Persze a térérzetet a megfelelő fényviszonyok használatával csökkenthetjük is, ha mondjuk kizárólag központi világító testeket használunk és helyi megvilágítást nem, hiszen így a konyha egyes részein árnyékos területek alakulhatnak ki.
Ha egy felület díszítőelemeit, textúráit szeretnénk jobban kiemelni, akkor az úgynevezett súroló fényhatás alkalmazásával ezt könnyen elérhetjük. Ehhez közvetlen megvilágításra lesz szükség, melynek kis szögben kell ráesni a kiemelni kívánt falfelületre. Ha a falfelület esetleges egyenetlenségeit szeretnénk eltüntetni, akkor a „mosás” technikáját kell használnunk. Ebben az esetben jól árnyékolt, diffúz és egyenletes megvilágítást kell alkalmaznunk.
A különböző megvilágítási megoldások ügyes használata tehát nem csak a konyhai feladatok elvégzéséhez szükséges fény megteremtésében játszik fontos szerepet, hanem a konyha hangulatának és térviszonyainak befolyásolásában is.