Pályázat 2018



Cégünknek lehetősége nyílt a 2018-as évben egy pályázat keretein belül jelentős fejlesztéseket megvalósítani.

Kedvezményezett neve: Kozma-Bútor Kft.

Projekt címe: A Kozma-Bútor Kft. versenyképességének növelése innovatív technológiával

Szerződött támogatás összege: 12,42 millió forint

Támogatás mértéke (%-ban): 50%

Projekt tartalmának bemutatása: Hamarosan...

Projekt tervezett befejezési dátuma (ha megvalósult, akkor a tényleges befejezés): 2018.09.30.

Projekt azonosító száma: GINOP-2.1.8-17-2017-01323

Pályázat 2017

Cégünknek lehetősége nyílt a 2017 es évben egy pályázat keretein belül jelentős fejlesztéseket megvalósítani.

Kedvezményezett neve: Kozma-Bútor Kft.

Projekt címe: Kapacitásfejlesztő beruházás a Kozma-Bútor Kft-nél

Szerződött támogatás összege: 18,62 millió forint

Támogatás mértéke (%-ban): 50%

Projekt tartalmának bemutatása: A Kozma-Bútor Kft. egyedi, kis sorozatszámú bútorok gyártásával belsőépítészeti kivitelezésekkel foglalkozik. folyamatos fejlődésnek köszönhetően egyre magasabb színvonalú munkák kivitelezését nyeri el. A cég kapacitásproblémával küzdött, illetve nívósabb asztalosipari, egyre gyakrabban belsőépítészeti munkák megvalósításánál gondot okozott a kézi megmunkálásból eredő pontatlanság, veszteség, időkiesés. A beszerzett megmunkáló központ óriási előrelépést jelentett a termelési kapacitások növekedése szempontjából. A beszerzett CNC gép lehetővé tette a bútorok frontjainak, egyéb mart felületeinek megmunkálását nagy precizitást igénylő vasalatok beépítését, s egyéb cnc technológiát igénylő termékek előállítását.

A megmunkáló központ hatékony vezérléséhez és működtetéséhez szükség volt a KORPUS Integrált Bútoripari Rendszer gyártás-előkészítő, valamint SCM CNC megmunkáló központ vezérlő alkalmazásaira. KORPUS STANDARD MODUL lehetővé tette a készletgazdálkodást, a megrendelések kezelését, árkalkulációt, szabászati optimalizálást, maradékanyag-gazdálkodást. A KORPUS SERIAL MODUL segítségével elkészíthetővé váltak a vállalkozás saját, szabványosított bútor elemei, melyek alapján a rendszer automatikusan meghatározza a parametrikus bútor elemek szabászati méreteit, anyag és tartozék szükségletét. A modul használatával egy kattintással módosítható a bútor anyaga, befoglaló mérete és alkotóelemei. Az egész rendszer a KORPUS STANDARD modulra épül. A KORPUS CAD/CAM MODUL egy nagyteljesítményű AutoCAD© OEM alapú, magyar nyelvű CAD/CAM szoftver (az AutoCAD© motor az alkalmazás része) CNC megmunkáló központok programozásához. A programban elvégezhetőek az egyszerű fúrások, optimalizált fúrások, vízszintes fúrások műveletei, valamint végezhető fúrás meglévő pályák/útvonalak mentén és parametrikus fúrás előre meghatározott feltételek alapján. Megadhatóak továbbá a marások különféle geometriák mentén, vízszintes- és a felhasználó által meghatározott síkokon, akár többszintű megmunkálásként is.

Projekt tervezett befejezési dátuma (ha megvalósult, akkor a tényleges befejezés): 2017.11.08.

Projekt azonosító száma: GINOP-1.2.2-16-2017-00768

Egy mediterrán konyha

Manapság egyre nagyobb teret hódítnak maguknak az olyan modern lakberendezési irányzatok, mint a hi-tech, vagy éppen a minimál, mely irányzatok egyértelműen megjelennek a konyhabútorok szín-, anyag- és formavilágában is. Viszont akadnak olyanok, nem is kevesen, akik jobban preferálják a természetes hatású anyagokat és felületeket, az autentikusabb megoldásokat. Ha valaki az ilyen, kissé rusztikus miliőt kedveli, és ehhez hozzácsap még egy kis Toscan hangulatot, vagy egy kis Andalúz életérzést, akkor máris kész a mediterrán stílusú konyha.

De pontosan milyen elemek és lakberendezési megoldások szükségesek ahhoz, hogy valóban mediterrán hangulatot varázsoljunk a konyhába.

Színvilág

A megfelelő színek fontosak, hiszen a színek változatossága alkotja meg azt a különleges harmóniát, melyet egy mediterrán konyha áraszt magából. Bézs, mustár sárga, terrakotta, narancs, vanília, a zöld minden árnyalata és a természetes színek egyaránt előfordulhatnak egy mediterrán konyhában. A mediterrán konyha alapvetően világos színű, még ha bátrabban is használhatjuk benne a hideg színeket. Nehéz lenne nyugalmat árasztó helyiséget kialakítani sötét színekkel, ezért tényleg törekedjünk minél világosabb színvilág összeállítására.

Burkolatok

Lehet megmunkált kő, tégla, mészkő, mozaik lap, de akár még terméskő is. Fontos, hogy minta nélküli burkolatokban gondolkozzunk. Ebbe a stílusba beleférnek a kissé kopottas, strukturált, repedezett föld színek is.

Konyhabútor


Jöhet minden, ami fa, valamilyen páccal kezelt, vagy akár natúr változatban is. A mediterrán konyhabútorok általában nehéz darabok, kopottas tölgyből vagy fenyőből készülnek. A mediterrán konyhabútorok hasonlóak, mint a conuntry stílusú konyhabútorok, sőt ezen két lakberendezési irányzatot sokan egy kalap alá veszik, annak ellenére, hogy az uralkodó színvilágban azért vannak eltérések..

Világítás


Érdemes kerülni az irányított fényeket, spot lámpákat, ezek inkább a modern stílusú konyhára jellemzőek. Válasszunk sima, felfüggesztett lámpákat. Nagyon hangulatosak lehetnek egy mediterrán konyhádban a festett üveg, vagy porcelán lámpaburák is.

Beépíthető gépek


Pára- vagy szagelszívóra természetesen ugyanúgy szükséged lehet, mint egy modern konyhában, azonban egy mediterrán konyhában okosabban kell álcázni az ilyen gépeket. Egy festett, vörösréz felületű vagy terméskő borítású, kürtős páraelszívó azonban nagyon szépen bele tud illeszkedni egy mediterrán konyha miliőjébe.

Persze a konyhagép piac választékában is könnyedén találhatunk olyan darabokat, melyek kiválóan passzolnak egy mediterrán konyhába. A legtöbb cégnek ma már létezik antik vagy rusztikus hatású konyhagép kollekciója. Ha mosogatógépet is szeretnénk, akkor inkább a belső kezelőpaneles mellett döntsünk, de egy antik mosogatótálca is meg fogja állni a helyét.


Díszítés, részletek

A természetből vett motívumokkal könnyen dekorálhatjuk mediterrán konyhánkat. Erre a tapéták vagy falmatricák is kiválóak lehetnek.

nyarikonyhaEgy valóban mediterrán konyhából azonban egyvalami semmiféleképpen nem hiányozhat, ez pedig az ablakba, vagy valamilyen napfényesebb helyre telepített, kis, fűszernövény sarok. Az ilyen fűszernövények nem csak látványukkal, hanem illatukkal is segítenek, hogy könnyebben becsempésszük otthonunkba a toscan nyár varázslatos hangulatát. Persze a fűszernövények mellett nagyon jól mutathat egy kis narancs, vagy citrom cserje is..

Egy ilyen mediterrán stílusú konyha biztos nem csak minket, hanem a hozzánk látogató vendégeket is rabul ejti majd.

Színösszeállítások a konyhában - meleg színek

Bár a színpalettán rábökni egy nekünk tetsző árnyalatra könnyű és talán az új konyhabútorunkat is könnyen el tudjuk képzelni ebbe a színben, azonban az összképet már sokkal nehezebb látatlanban megítélni, hiszen nem csak a színeknek kell harmonizálnia konyhánkban, hanem az ezen színekben pompázó felületek méretének is. Jól át kell hát gondolnunk, hogy milyen színek mellett döntünk, hiszen a legnagyobb probléma, hogy az ízléses extrémitást csak egy hajszál választja el az ízléstelenségtől..

Az előző cikkben már megnéztük, hogy a leggyakrabban használt hideg színek milyen hatást kelthetnek konyhánkban, illetve ezt a hatást milyen színek használatával lehet fokozva, vagy éppen tompítani. Ebben a cikkben a legkedveltebb meleg színekkel és azok hatásaival fogunk megismerkedni.

konyha melegA sárga a nap színe, így kiváló lehet a fáradtság elűzésére, élénkebbé, vidámabbá tehet minket. Sajnos ezen élénkítő hatására viszonylag hamar rá lehet unni, ha túlzottan nagy felületeken alkalmazzuk. Ezt a hatást kiválóan kompenzálhatjuk halványabb pasztellszínekkel. Egy élénksárga konyhaszekrény mellett kimondottan jól mutatnak a fa hatású elemek, mondjuk egy sötét barna hajópadló, de egy terrakotta padló, vagy csempe burkolat is igazán hangulatossá teheti konyhánkat. Nyugodtan használjunk mellette nagyobb felületeken fehér, krémszínű, vagy éppen rozsdabarna kiegészítőket. Ha az élénkítő hatást inkább fokozni szeretnénk, arra a narancssárga különböző árnyalatai kínálják a legjobb megoldást.

A narancssárga a manapság olyan divatos retro konyhabútorok egyik legkedveltebb színe. A sárgához hasonlóan a narancssárga is élénkítő hatással bír, viszont ha túl nagy felületen alkalmazzuk, akkor könnyen vibrálás érzését keltheti. Nagyjából pont azon színekkel tudjuk erőteljes hatását csökkenteni, illetve növelni is, mint a sárga esetében, vagyis a fehérrel, krémszínnel és rozsdabarnával tompítható, míg a sárgával erősíthető a hatás.

A vörös az összes szín közül talán a legkülönlegesebb élettani hatással rendelkezik. Egy elsősorban vörös és élénkpiros színekben pompázó helyiségben sokkal intenzívebbnek érezzük magunkat, hiszen ezen színek hatására nőhet a pulzusszám, a vérnyomás. Ezeket a színeket pont ezért nem ajánlatos nagyobb felületek alkalmazni egy hálószobában, mert sokkal nehezebben tudunk majd ellazulni, nehezebben tudjuk kipihenni magunkat. Azonban pont ez a hatás az, ami miatt nagyon előnyös lehet, ha a konyhában nagyobb felületeken használjunk a vörös és piros színeket. Persze túlzásban ezen szín esetében sem esthetünk. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor nagyobb fehér, galamb szürke, vagy világossárga felületekkel nagyon hatékonyan kompenzálhatjuk. Ha egy kis szenvedélyt szeretnénk kölcsönözni a helyiségnek, akkor fekete és sötétbarna kiegészítőkkel ez könnyen elérhető.

A meleg színek és színkombinációk használata elsősorban a szociális funkcióval, közösségépítő szereppel rendelkező helyiségek esetén ajánlatos, vagyis egy nappali, illetve egy étkező esetén. Persze ha konyhánk is bír ilyen közösségtudat erősítő funkcióval, mert mondjuk egy konyhasziget körül bárszékek is helyet kapnak, ahol rendszeresen fogadunk barátokat, akkor a meleg színösszeállítások a konyha esetén is nagyon ajánlottak.

Színösszeállítások a konyhában - hideg színek

A színes, sokszor igencsak élénk konyhabútorok egyre nagyobb teret hódítanak maguknak és egyre többen döntenek egy neon zöld, egy élénksárga, vagy éppen egy vörös színekben pompázó konyhabútor mellett. Hogy milyen színű darab mellett tesszük le voksunkat az nem csak a tisztán tarthatóság szempontjából fontos, hanem azért is, mert a különböző színek különböző hatást kelthetnek bennünk.

A színeket az általuk keltett hatás alapján két fő csoportba sorolhatjuk, így beszélhetünk hideg és meleg színekről. Hideg színeket akkor érdemes a konyhában nagyobb felületeken használni, ha kellő mennyiségű természetes fény jut ebbe a helyiségbe. A hideg színek közé tartozó lilával, kékkel, valamint zölddel a mediterrán, illetve trópusi vidékek lakberendezésében sokkal gyakrabban találkozhatunk, hiszen a napsütéses órák magas száma miatt ezeken a vidékeken sokkal bátrabban játszhatnak a hideg színek kombinációival.

Persze a hideg színek okozta kissé rideg hatást még egy déli fekvésű, napfényes helyiségben is kompenzálnunk kell meleg színekkel. Ez a ridegség könnyen feloldható pezsgő-és cseresznye színekkel, nagyobb fehér felületekkel, tompított hatású hideg, vagy éppen meleg árnyalatokkal. Nézzük néhány példán keresztül, hogy a legkedveltebb hideg színek milyen árnyalatokkal kombinálva kelthetik a legkellemesebb hatást konyhánkban.

A lila eltérő árnyalatait egyaránt sorolhatjuk a sötét és világos színek közé, most mégis a hideg színek közé került, mert manapság a lakberendezésben legdivatosabbnak számító kicsit „mérgesebb” orgona lila inkább ebbe a kategóriába sorolható. Ennek ellenére nagyon nyugtatóan hathat az idegrendszerre és megjelenése elegáns, arisztokratikus hatást kelt. Persze túlzottan nagy felületeken egy ilyen sötétebb lila árnyalatot már nem túl ajánlatos használni, mert ebben az esetben könnyen nyomasztóvá válhat. Ha konyhabútorunk ilyen színben pompázna, akkor a fal legyen fehér, vagy pezsgő színű, esetleg kisebb kiegészítőkön használjuk a lila sokkal világosabb árnyalatait. Ez a színe egyértelműen magabiztosságot sugároz magából.

konyha hidegMivel a kék a tenger színe, ezért a legtöbb esetben csak a fürdőszobákban jelenik meg nagyobb felületek, pedig a konyhában is nagyon esztétikus és nyugtató, hűsítő hatást kelthet. A kék szín megfelelő arányú használatával optikailag kiválóan növelhetjük a tér érzetét, viszont ha túlzásba visszük, akkor könnyen zsúfoltnak érezhetjük tőle a konyhát. Az élénkebb, türkiz kék nagyon jól mutathat a fehérrel, gondoljunk csak a fehér falú, kék zsalus, kis görög halászfalvak házaira. Ha egy kicsit túlzásba vinnénk a kék szín használatát konyhánkban, akkor annak hatását tompíthatjuk halványabb barna árnyalatokkal, egy kis szürkével, sárgával, vagy pasztellesebb natúr árnyalatokkal. Ha a konyhában még nincsenek túlnyomó többségben a hideg színek, vagy kap annyi természetes fényt konyhánk, hogy ezt elbírja, akkor élénkebb zöld kiegészítőkkel nagyon harmonikussá varázsolhatjuk.

A zöldet ugyan a hideg színek közé szokás sorolni, mégis rejlik benne egyfajta melegség, mely valószínűleg természetességének köszönhető. Ez a természetesség tovább fokozható, ha egy élénkzöld konyhabútor mellett nem fukarkodunk a színekkel és elhelyezünk még a konyhában pár élénk kiegészítőt is. Napraforgó sárga függönyök, narancssárga fal, püspöklila asztalterítő. A zöld akár ezeket a színeket is elbírja. Persze az is előfordulhat, hogy kicsit szeretnénk kompenzálni a zöld keltette erőteljes érzelmi hatást, melyre a fehér, a tört fehér, a pezsgőszín, de akár a szürke is kiváló lehet. A világosabb zöld árnyalkatok használatával, mint a manapság olyan divatos almazöld, a teret sokkal nagyobbnak érzékelhetjük, viszont a zöld sötétebb árnyalatai könnyen „összenyomhatják” a teret.

Ha túl kicsi a konyha

Sajnos sokan küzdenek az ideálisnál apróbb méretű konyha problémájával. Egy kisebb méretű konyha azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a sütésnek és főzésnek nehézséget kellene jelentenie, vagy hogy ne lehetne a konyhabútort megfelelő tárolókapacitással felruházni, sőt vannak olyan trükkök is, melyekkel optikailag nagyon hatékonyan növelhetjük a konyhánk méretének érzékelését.

Az egyik ilyen, mondjuk trükk, a kisebb konyhai gépek elhelyezése. Sokan vannak, akik szeretik összes konyhai gépüket végigsorakoztatni a konyhapulton, azonban egy kisebb munkapult esetén ez túlzottan sok helyet vesz el a tényleges konyhai műveletekre szánt munkafelületből. Ajánlott csak azon gépeket elől hagyni, melyeket nap, mint nap használunk (mondjuk egy tea és/vagy kávéfőző), a többi pedig kerüljön egy szekrénybe, vagy a kamrába, hiszen a túlzsúfolt munkapult miatt a konyha méretét még kisebbnek érezhetjük. Gyakran a mikro is a konyhapultra kerül, mely azonban túl sok helyet foglal, viszont mivel napi használati eszközről van szó, ezért nem „süllyeszthetjük” egy szekrény mélyére. A legelőnyösebb, ha egy kihasználatlan falrészre egy külön polcos szekrény kerül, melyen helyet kaphatnak a gyakran használt, de nagyobb méretű konyhai eszközök. A lényeg tehát, hogy a konyhapultból minél nagyobb részt szabadítsunk fel.

konyhaszekrenyplafonigSzintén egy nagyon hatékony optikai trükk lehet, hogy kisebb méretű konyhánk nagyobbnak hasson, ha olyan konyhai eszközöket választunk, melyek felülete fényesebb, csillogóbb. Az ilyen felületekről ugyanis több fény verődik vissza, vagyis maga a konyha is fényesebbnek tűnni, így optikailag tágabb tér hatását kelti majd. Bár a legtöbb konyhatervező nem igazán szereti kihasználni egy konyhaszekrény esetén a teljes belmagasságot, azonban ha az alapterület túlzottan kicsi, akkor egy plafonig épített egyedi konyhaszekrénnyel jelentősen megnövelhetjük a szekrény tárolókapacitását. Ezzel csupán egyetlen probléma van, hogy egy átlagos magasságú személy nehezen fogja elérni a legfelső polcot, így valószínűleg gyakrabban kell majd székre állnunk, mint szeretnénk, de valamit, valamiért.

Szintén sok lakásban küzdenek a külön étkező problémájával, így nem marad más megoldás, mint a konyhában elhelyezni egy étkezőasztalt. Egy kisebb méretű konyha esetében azonban ezt a lehető leghelytakarékosabban kell megoldani. Ilyen esetben egy falra (általában az ablak alá) szerelhető lehajtható asztal kínálhat hatékony megoldást. Egy ilyen asztalt használat után egy mozdulattal összecsukhatunk, így az a falra simul, minimális helyet elfoglalva a konyha alapterületéből. És ha már a kis alapterület miatt egy összecsukható konyhaasztal mellett kell, hogy döntsünk, akkor nem árt, ha a székek is szintén összecsukhatóak. Ma már az ilyen összecsukható megoldások is egész igényes kivitelben szerezhetőek be, ha pedig egyedileg gyártatjuk le őket, akkor biztos, hogy ékes darabjai lesznek konyhánknak.

A konyhai bázisháromszög elemeinek megfelelő elrendezése és a köztük lévő távolságok optimális használata egy kis alapterületű konyhában még lényegesebb kérdés. Egy kis konyhában tényleg az a legelőnyösebb, ha ezen elemek elrendezésüket tekintve valóban egy háromszöget formálnak. A köztük lévő távolságok pedig ne legyen sokkal nagyobb, mint 1 méret, bár ezen méretek egy kisebb konyha esetén könnyen betarthatóak.

Egyre több konyhában, méretétől függetlenül, találkozhatunk szagelszívókkal a tűzhely fölött. Ez érthető is, hiszen senki nem szereti, ha a zsír és olaj szag miatt rendszeresen szellőztetni kell, vagy ha nyitott ablak mellett kell főzni. Azonban egy szagelszívó a tűzhely fölötti teljes falfelültet elfoglalja, így sok hasznos terület vesz el az amúgy is szűkös konyhából. Azonban, ha a szagelszívó fém csövét körbeépítjük valamilyen hőálló, könnyű anyaggal, akkor ebben a „felfalazásban” kis polcokat is kialakíthatunk. ahol elférnek a fűszertartók, vagy kisebb használati tárgyak, mint mondjuk a bögrék.

És bár nagyon közhelyes, de a legolcsóbb és legpraktikusabb megoldás a tér optikai növelésére a rend. Ha nem hevernek szanaszét a különböző eszközök a konyhapulton és a polcokon, ha rendezettség és tisztaság van a konyhában, akkor a helyiség is sokkal tágasabbnak tűnhet.

Ha modernizálni szeretnénk konyhánkat - 2. rész

Az előző cikkben elkezdtük sorra venni, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha régi, kissé divatjamúlt konyhánkat fel szeretnénk újítani, és valami modern, divatos külsővel szeretnénk azt felruházni. Ezen tippek persze csak a konyha miliőjére vonatkoznak, mely mint tudjuk, soha nem mehet a funkcionalitás rovására. Azonban, ha konyhánkat ezen változtatások esetén kényelmesen és igényeinket kielégítő módon tudjuk használni, akkor miért ne lehet otthonunk ezen helyisége valóban divatos. Az előző cikket ott fejeztük be, hogy próbáljuk meg a konyhát valódi, közösségi helyiséggé változtatni.

Ha valóban 21. századi konyhát szeretnénk, akkor nem feledkezhetünk meg a környezettudatosság fontosságáról sem. Egy „zöld” konyhában nincs pazarlás, akár az elektromos energiáról, akár a folyóvízről van szó. Ha lehetséges, akkor válasszunk olyan csaptelepet, melynek a fején a kiáramló vízsugár szórását is állíthatjuk, így azt mindig az adott konyhai feladathoz igazíthatjuk. Egy tál gyümölcs vagy zöldség megmosásához a fejet nagyobb szórásra állíthatjuk, így gyorsabban átöblíthetjük a tál tartalmát, míg egy pohár elmosásához a sugár szórása is kisebb lehet. Egy ilyen módszerrel annyi vizet használhatunk fel, amennyire szükség van. A másik fontos elem az energiatakarékos, vagy más néven kompakt izzók használata, főleg ha konyhánkat tényleg közösségi helyiséggé változtatjuk és ebből kifolyólag sok időt fogunk itt tölteni. Ha pedig már a környezettudatosságról eset szó, akkor nem mehetünk el szó nélkül a hulladékgyűjtő milyensége mellett. Egyik korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy ma már számtalan különböző méretű és rekesz számú hulladéktároló közül választhatunk, ha szelektíven szeretnénk azt gyűjteni.

szineskonyhaNem eset szó még egy igen fontos tényezőről, a színekről. Ha élénk, sokszor rikító színekben gondolkodunk, akkor ennek nem muszáj a falon, vagy éppen a csempéken megjelenni. Akár a konyhaszekrény is pompázhat neon zöld színben, ha az otthon stílusához ez illene. Amire vigyázni kell, hogy nagyon élénk, vagy éppen sötét színű konyhabútor esetén a falak mindenféleképpen világos árnyalatot kapjanak. Ha a konyhabútor világos színű, akkor a falon a sötétebb és a világos árnyalatok is jól mutatnak.

A megfelelő világítás szintén alapvető. Csupán központi világítás használata, még ha a konyha mérete kisebb is, nem feltétlenül a legjobb megoldás. Használjunk helyi megvilágítást a bútor azon elemeinél, ahol a legtöbb konyhai feladatot végezzük. Az sem árt, ha a különböző fényforrások fényerőssége állítható, hiszen eltérő vényviszonyok szükségeltetnek a különböző konyhai műveletek elvégzéséhez.

Mivel a konyhában viszonylag sok időt töltünk, ezért a helyiség hangulatát emelő dekorációs elemekről sem szabad megfeledkezni. Apróbb dísztárgyak, külön polcok a szakácskönyv gyűjteménynek, esetleg néhány növény. A növény kiválasztásánál azonban figyeljünk arra, hogy a növény illeszkedjen a konyha stílusához. Egy mediterrán hangulatú konyhába mondjuk igazán jól mutathat valamilyen citrusféle, mondjuk egy kis narancs, vagy citrom fácska, persze csak ha elegendő fényt kap a növény.

A mai, modern konyháknál, főleg ha valóban közösségi helyiséggé szeretnénk azt varázsolni, akkor lehetőség szerint nyissuk azt egybe a szomszédos ebédlővel, vagy éppen nappalival. Egy minőségi szagelszívó beépítésével pedig attól sem kell tartanunk, hogy a sütés és főzés során keletkező illatanyagok ellepnék az egész lakást.

Ha modernizálni szeretnénk konyhánkat - 1. rész

Ha konyhánk stílusa már kissé elavult és úgy érezzük, hogy bár funkcionálisan még eleget tesz elvárásainknak, de már nem túl divatos, akkor lehet hogy elérkezett az idő, hogy egy kicsit modernebb külsőbe bújtassuk otthonunk ezen fontos helyiségét. De hogyan is kezdjünk bele, milyen elemekkel, anyagokkal és elrendezési megoldásokkal tehetjük konyhánkat trendibbé? A legfontosabb, hogy ne rémüljünk meg a kicsit innovatívabb megoldásoktól.

Az első lépés, hogy a régies fém elemeket ne féljünk olyanokra cserélni, mint a réz, a rozsdamentes acél, vagy éppen a króm. Ezen anyagokat kiválóan használhatjuk a különböző akasztóknál, tároló rácsoknál, csaptelepeknél, de akár simán dekorációs elemként is. A lényeg, hogy ezen fém elemek minél jobban csillogjanak, így a dekor, vagy helyi megvilágítások alkalmazása is alapvető fontosságú.

fakonyhapadloSok konyhában még a mai napig találkozhatunk linóleum borítású padlóval. Az ilyen padlóburkolatot mindenféleképpen cseréjük le. A legjobb, ha valamilyen természetes, vagy természetes hatást keltő burkolatban gondolkodunk. Kiváló lehet valamilyen keményebb fa, csempe járólap, de akár a kő is. Persze ennek kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy az színével és stílusával illeszkedjen a konyha bútorzatához. A megfelelő padlóburkolat kiválasztását nem vehetjük félvállról, hiszen ezen felület méretéből adódóan igencsak meghatározó eleme lesz a konyha miliőjének.

Manapság igen trendi megoldásnak számít az is, ha megszabadulunk a felső szekrényektől. Ha konyhánk mérete nagyobb és a fontosabb konyhai eszközök tárolására az alsó szekrények is elegendőek, akkor a felső szekrények helyére inkább kerüljenek nyitott polcok, vagy a helyiség hangulatát kicsit feldobó ábrák, falmatricák. A 60-es 70-as években nagy divat volt a falra akasztott díszes tányér is a konyhákban. A 90-es évek konyhatrendjében ezek egyenesen „cikinek” számítottak, de a retro ezen dísztárgyakat is visszahozta és napjainkban újból igazán divatosnak számít egy-két falra akasztott, igényesebb és színes tényár. Arra viszont figyeljünk, hogy ezek színvilágukban harmonizáljanak a konyha színvilágával.

Az egyszerű fából készült munkapultok ma már szintén nem tartoznak a legdivatosabb megoldások közé, annak ellenére, hogy a fa természetes szépsége még mindig sokakat arra ösztönöz, hogy ilyen munkapultot válasszanak új konyhabútorukra. Azonban, ha az „agyonkarcolt” munkapultot szeretnénk lecserélni, akkor nem árt elgondolkodni egy gránit, márvány, vagy rozsdamentes acél munkalap beépítésén. Sőt a mediterrán stílusú konyhákban egyre divatosabb, hogy a munkapultot, szépen megmunkált cserepekből, vagy éppen téglából készítik, ezzel érve el a kívánt rusztikus hatást. Mint a cikk elején írtam, ha divatos konyhát szeretnénk, akkor ne óckodjunk az újdonságoktól, az innovatív megoldásoktól, még akkor sem, ha elsőre furának is tűnnek.

Ha a konyha méretei ezt megengedik, akkor változtasd egy igaz közösségi helyiséggé a konyhát. Legyen a konyha a családi és baráti összejövetelek központi helyszíne. Ezt könnyen megoldhatod egy nagyobb méretű asztallal, vagy éppen egy igényes konyhaszigettel, melyet körberakhatunk bárszékekkel. Ez a megoldás egy amerikai konyha esetén, ahol a nappali és a konyha közös légtérben kap helyet, egyenesen adja magát.

Ez csak néhány ötlet volt egy régi, már felújításra szoruló konyha esetén, ha azt valóban modern, trendi külsővel szeretnénk felruházni. További tippek és ötletek következő cikkünkben.

A mosogatótálca és a konyhai hulladékgyűjtő

Kétség sem fér hozzá, hogy a konyhabútor egyik legfontosabb eleme a mosogatótálca, hiszen mosogatógép hiányában valószínű, hogy a mosogatótálcánál fogjuk a legtöbb időt eltölteni konyhánkon belül. Fontos, hogy a helyét a bázisháromszög elemeihez igazítsuk, a konyhai műveletek kényelmesebb elvégzése érdekében. Szintén lényeges szempont, hogy a mosogató mind színében, mind anyagában illeszkedjen a konyhabútor többi eleméhez.

mosogatotalcaSokan választanak nemesacélból készült mosogatótálcát, melyek krómot, valamint nikkelt is tartalmaznak és egyaránt kaphatóak matt, illetve fényes, selyemfényű felülettel. Az ilyen mosogatótálcák nagy előnye, hogy nehezebben oxidálódnak, valamint hogy hőálló képességük is magas, így nem kell attól tartanunk, hogy a mosogatóba helyezett forró edények esetleg nyomott hagynának rajta. Ilyen mosogatótálcák több különböző formában is választhatunk. A mosogatótálcánk lehet egy medencés, kétmedencés, csöpögtetővel ellátott, szögletese, vagy kör alakú, a lényeg, hogy illeszkedjen a konyha stílusához.

A mosogatótálcák másik nagy családját a gránit mosogatótálcák alkotják. Ezen tálcák gránitőrleményből, kvarcból, alumínium hidroxidból és egy akrilbók készült kompozit anyagból állnak. Az ilyen gránit mosogatótálcákat nagyon könnyű tisztán tartani és kiváló hőálló tulajdonsággal rendelkeznek. Formájuk terén legalább olyan változatos képet mutatnak, mint a nemesacél mosogatótálcák.

Hogy a mosogatótálca és a csaptelep is harmonizáljon egymással, próbáljunk meg olyat választani mely színében passzol hozzá. Hogy a csaptelepek élettartamát megnöveljék, a jobb minőségű darabokat kerámiabetéttel készítik.

A mosogatótálca megfelelő elhelyezése mellett, a konyhai hulladékgyűjtők elhelyezése, szintén fontos eleme a konyhatervezésnek. Egy megfelelő hulladékgyűjtő ugyanis nem lehet szem előtt, mégsem tervezhetjük olyan helyre, ahol azt nehezen érjük el. Manapság egyre divatosabb, hogy azok, akik egyedi konyhabútort terveztetnek maguknak nem egy szimpla, hanem egy szelektív hulladékgyűjtő elemet építtetnek be a bútorba. Ez érthető is, hiszen a környezettudatos életmód egyre divatosabb. A hulladékok szelektív tárolása azonban kíván részünkről némi plusz odafigyelést.

Sokszor a hulladékgyűjtő a mosogatótálca alatti konyhabútor részbe kerül, azonban egy nagyobb hulladékgyűjtő esetén az nem biztos, hogy valóban el fog férni a mosogató alatt és nem lesz útban a szifon. Ilyen esetben előnyös lehet egy külön hulladékgyűjtő elem kialakítsa a konyhabútoron belül, főleg, ha az előbb említett szelektív hulladékgyűjtőről van szó.

Egy szelektív hulladékgyűjtő több, elkülöníthető elemből áll, melyeknek mérete is eltérő lehet. Az ilyen hulladékgyűjtők lehetnek 2, 3, vagy akár 4 részesek is, attól függően, hogy mennyire szeretnénk szelektíven gyűjteni a hulladékot. Űrtartalmuk szintén eltérő lehet, mellyel érdemes a családtagok számához, illetve életvitelünkhöz igazítani, hogy a hulladékgyűjtőt ne kelljen túl gyakran üríteni. A hulladékgyűjtő elem kerülhet egy erre a célra készült fiókba, a bútor belső fenekére, oldallapjára, de beépíttethetünk olyan hulladékgyűjtőt is, melyet az ajtóra erősítünk fel és annak nyitásakor a hulladékgyűjtő teteje automatikusan oldalra, vagy hátra nyílik. Ennek köszönhetően nem kell kézzel hozzáérnünk a konyhai műveletek közben, mely higiéniai szempontokból sem hátrány. Az ilyen beépített műanyag hulladéktárolók ráadásul könnyedén szétszedhetőek, így tisztán tartásuk sem jelenthet problémát.

Tárolórácsok a konyhában

A konyha az a helyiség, melynek tárolókapacitás szinte soha nem lehet elegendő. A rengeteg konyhai gép, a sütéshez és főzéshez használt eszközök és számos alapanyag. Ezeknek jó esetben mind a konyhaszekrény kell, hogy helyet adjon. A probléma csupán, hogy a konyha méretei sok esetben nem teszik lehetővé, hogy akkora konyhabútor kerüljön beépítésre, mely ezen dolgok mindegyikének tárolására alkalmas. Arra, hogy az adott tér nyújtotta lehetőségeket a legoptimálisabban tudjuk kihasználni, a konyhabútorba építhető fémrácsos tároló rekeszek kiváló megoldást nyújtanak.

Persze használhatunk a bútoron kívüli fémrácsokat is, melyek általában a falra, a bútor alsó és felső eleme közé kerülnek beépítésre. Az ilyen külső konyhai fémrácsok kiválóak lehetnek a fűszerek, palackok, poharak és mondjuk papírtörlők tárolására. Szintén a külső rácsok közé tartoznak a konyhaszekrény oldalsó elemeire illeszthető, térbe állítható oszlopos rendszerek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ilyen külső, a konyhaszekrényen kívül elhelyezett fémrácsok egyben fontos dizájn elemek is, így a konyhabútor többi részével egységes összképet kell alkossanak.

Az ilyen külső fémrácsok azonban méretükből és teherbírásukból adódóan, csak korlátozott mértékben képesek növelni a konyha tárolókapacitását. A belső fémrácsok azonban, már nagyobb konyhai eszközök tárolására is képesek lehetnek. Persze az, hogy milyen belső fémrácsok építhetők a szekrénybe, azt annak méretei határozzák meg. Bármekkora konyhabútorhoz kapható megfelelő tároló fémrács a kisebb fiókoktól, a nagyobb kamrapolc vasalatokig. Az ilyen kihúzható vasalatok mélysége minden esetben a konyhabútor mélységéhez illeszkedik, hiszen fontos, hogy a konyhabútor méreteit a legoptimálisabban használja ki.

magiccornerA fémrácsra rászerelhetünk egy fiókelőt, mely lehet akár csillapított működésű, vagy önbehúzós szerkezetű is, ezzel könnyebbé téve azok szerénybe való visszahúzódását, ha már kivettük belőlük, amire a főzés során éppen szükségünk van. Egy L, vagy U alakú konyhaszekrény esetén mindig fejtörést okoz a szekrény sarok részének optimális, tárolásra történő kihasználása. Az ilyen problémák kiküszöbölésére jelentenek kiváló megoldást a forgókosaras rendszerek. Az ügyes rácskosaraknak köszönhetően egy mozdulattal elénk tárul a konyhaszekrény sarkának teljes tartalma, még a nehezen hozzáférhető helyekről is. A sarokrészek optimális kihasználása egy ilyen megoldás alkalmazásával maximalizálható és az sem utolsó szempont, hogy ráadásul még megjelenésük is esztétikus.

Az alsó szekrények mellett a feslő részekbe is kerülhetnek fémrácsok, de ezek mérete általában eltérő és tárolási funkciójuk is más. Ha a konyhapulton nem lenne elegendő hely egy edény csöpögtetőnek, akkor ezt megoldhatjuk egy a felső szekrénybe épített csöpögtető rács használatával, mely alá természetesen szükséges lesz egy tálca elhelyezése, amibe a lecsöpögő víz kerül. Az ilyen szekrényekbe épített csepegtetőket legpraktikusabb a mosogató fölötti szekrénybe építeni.

Mivel az ilyen fémrácsok ma már igen széles választékban állnak rendelkezésre, ezért könnyen találhatunk olyan darabokat, melyek hatékonyan képesek növelni a konyhabútor tárolókapacitását és még stílusában is passzolnak szekrényünkhöz.

Ajtólapok: tömörfából, MDF-ből, vagy akril lapból?

Tagadhatatlan tény, hogy a konyhabútorok stílusát leginkább meghatározó elemek, az ajtófrontok. Mivel egy konyhabútor legnagyobb látható felületét ezek teszik ki, ezért nem vehetjük félvállról, hogy milyen alapanyagot is választunk elkészítésükre, hiszen nem csak a tartósság, hanem az esztétika is meghatározó szereppel bír.

Sokan vannak, akiknél a természetes hatás mindennél többet ér, ezért ők általában a tömörfa ajtófrontok mellet döntenek. A tömörfa ajtólapok esetén sokakat az egyedi erezet fog meg, melyek lehetnek tükrös és flóderos mintájúak. Flóderos mintájúaknak nevezzük az ívelt erezetű falapokat, mely erezetek vastagsága változhat. A tükrös minták egyértelműen hosszanti irányúak. Az erezet milyensége persze függhet az ajtófront alapanyagául választott fa fajtájától is.

És hogy az ajtófrontok milyen tömörfákból is készülhetnek? A legtöbb esetben valamilyen keményfából készítik őket, mint a borovi, vagy a vörös fenyő, a juhar, a bükk, a dió, a tölgy, az éger, vagy éppen a cseresznye. Hogy az eldeformálódás és az ajtó megvetemedése elkerülhető legyen, az ajtók gyakran kapnak egy külső keretet is. Az ajtófrontok esetében fontos azok megfelelő felületkezelése. A fa felületre egy pác réteget visznek fel, majd jöhet az alapozó lakk és a fedő lakk, melynek köszönhetően az ajtófront vízállóvá tehető. Persze, ha a választott fa eredeti színe nem felel meg számunkra, akkor a lakkozás mellett át is festethetjük azt, hogy konyhabútorunk maximálisan igazodjon az otthon miliőjéhez.

konyhaajto


A tömörfa mellett a másik leggyakrabb választott alapanyag az ajtófrontok esetén az MDF, mely egy száraz eljárással készült farostlemez, közepes szerkezeti sűrűséggel. Az elkészítés technológiájának köszönhetően mindkét oldala felület kezelhető, így egy egyszerű farostlemeznél sokkal szélesebb felhasználási lehetőséggel bír. Az MDF lapok bevonó anyaga egy PVC fólia, mely készülhet magasfényű változatban is (LMDF). A MDF felületének köszönhetően könnyen ellátható különféle marásmintákkal, illetve ma a már színválasztékuk is elég széles palettán mozog. Legnagyobb előnyük a tömörfa ajtófrontokkal szemben, hogy áruk valamivel kedvezőbb, illetve, hogy a felületük teljesen sima és maximálisan vízálló. Arra azonban figyeljünk, hogyha magasfényű ajtót választunk, akkor a védő fólia eltávolítása után 3-4 hétig még bánjunk vele óvatosan vele, ugyanis a lakk ennyi idő után keményedik meg teljesen.


Ha konyabútor ajtófrontról van szó, akkor egyre népszerűbb alternatívának számítanak a magas fényű akril lapok is. Áruk nagyjából megegyezik a MDF-ek árával, viszont több pozitív tulajdonsággal is rendelkeznek. Az éleiket egy fél milliméter vastag alumínium csíkkal zárják el. Az akril lapok szerkezetének köszönhetően egy tükör fényt biztosító, tökéletesen sima felület alakítható ki. Ha a használati előírásokat betartjuk, akkor sokáig élvezhetjük az ilyen típusú konyhabútor ajtók szépségét. Bár az akril lapok magas karcállósági képességgel rendelkeznek, ha felületük mégis megkarcolódna, akkor sem kell kétségbe esnünk, hiszen egy kis polírozással könnyedén javítható a hiba és a festékréteg sem fog megsérülni.

A munkapult anyagának kiválasztása

Amikor konyhaszekrényünk munkapultjának anyagát szeretnénk kiválasztani, akkor a legfontosabb szempont, hogy a felület minél tartósabb legyen és magas kopásállósági képességgel rendelkezzen. A laminált munkalapok még manapság is nagyon kedvelt megoldásnak számítanak, mely egyrészről kedvező áruknak, másrészről tartósságuknak köszönhető.  A laminált konyhapultok esetén egy faforgácslapra kerül rá egy dekor lemez, mely a tartósságot garantálja. Az ilyen munkalapok hátránya, hogy a karcolások könnyebben meglátszódnak rajtuk, valamint hőállóképességük is jóval gyengébb, mint mondjuk egy gránit munkalapé, így a sütőből kivett tepsit nem ajánlott ráhelyezni. Szintén ügyelnünk kell az ilyen munkapultok esetében arra, hogy az erős foltot hagyó folyadékokat minél hamarabb takarítsuk le felületükről.

A fából készült munkapultok szintén a kedveltebb változatok közé tartoznak, főleg egyedi erezetüknek köszönhetően, hiszen így garantált a különleges megjelenés. Az ilyen konyhapultokat, vízálló olajjal kezelik, melynek köszönhetően kiválóan taszítják a nedvességet és a különböző foltoknak is hatékonyabban ellenállnak. A megfelelő előkezelésnek köszönhetően a fa konyhapultok szintén tartós megoldást kínálnak számunkra.

Az akrilkötésű munkapultok nagyon szilárdak és az akrilgyantának köszönhetően ellenállóbbak a szennyeződések miatt kialakuló penésszel szemben, ráadásul a különböző vegyi anyagok is kevesebb kárt tehetnek felületükben. Rengeteg különböző mintázattal kaphatóak, így vannak olyan darabok, melyek gránit, kvarc, vagy éppen kő konyhapult hatását keltik. A hővel szemben ezen konyhapultok sem annyira ellenállóak, mint mondjuk kőből készült társaik, viszont felújításuk, hogy újból régi fényükben tündököljenek, sokkal egyszerűbb.

konyhapultA kvarc előnye, hogy egységesíti magában a keménységet és az esztétikus, egyedi megjelenést. Egy kvarcból készült munkalap nem igényel különösebb gondozást, hiszen alapja kő, mely hűvös (ám mégsem rideg) érzetet kelt a konyhában. A kvarc munkapultok másik előnye, hogy rendkívül ellenállóak a baktériumokkal és a különböző penészgombákkal szemben. Egy kvarc munkalap kiválóan harmonizál, mind a rozsdamentes acél, mind a kovácsoltvas, mind pedig az üveg felületekkel. Az ilyen anyagok együttes használatával nagyon elegáns és egyedi konyhabútorok alakíthatóak ki.


Márvány munkapult esetén jobban járunk, ha kézzel megmunkált faját választunk, ebben az esetben ugyanis olyan ívek és formák, valamint minták is kialakíthatóak, melyek gépi megmunkálással nem. Egy márvány konyhapulttal azonban nagyon óvatosan kell bánnunk, hiszen könnyen megkarcolódhat, tehát azok számára nem igazán ajánlott, akik „intenzíven” használják konyhapultjukat. Ha ennél ellenállóbb, de hasonlóan esztétikus és elegáns konyhapultot szeretnénk, akkor inkább a gránit mellett tegyük le a voksunkat. A márvánnyal ellentétben, mivel az jóval puhább, a gránit lapoknak a hőállóképessége is magasabb, így akár a sütőből kivett tepsit is nyugodtan rátehetjük, mégsem fog ez károsodást okozni a felület anyagában. Természetesen magas fokú ellenálló képessége ellenére egy gránit munkalap sem elpusztíthatatlan, és ha nem megfelelően bánunk vele, akkor szélei könnyen letöredezhetnek.

A rozsdamentes acélból készült munkalapok régebben csak az éttermek konyháiban voltak fellelhetőek, mára azonban a magánlakások konyháiban is egyre kedveltebb megoldásnak számítanak. Az ilyen felületek kiválóan harmonizálnak a manapság olyan divatos rozsdamentes acélból és alumíniumból készülő konyhai berendezésekkel, valamint kiválóan illeszkednek a napjainkban olyan divatos minimál stílusú konyhai elemekhez is.

A tárolókapacitás fontossága

Nem számít, hogy egy új konyhát tervezünk, vagy a régit szeretnénk felújíttatni, mindig a legfontosabb, hogy annak tisztázásával kezdjük, mire is lenne igazából szükségünk a konyhában, milyen a saját életvitelünk, és milyenek konyhahasználati szokásaink. Hogy az ételvitelünk miért is lehet döntő befolyású a megfelelő konyha kialakítása esetén? Ha a családban van mondjuk néhány fiatalabb gyermek, akik szeretnek a konyhában „randalírozni”, amíg mi ott serénykedünk, vagy ha rendszeresen fogadunk otthonunkban nagyobb baráti társaságot, akkor az egyik legfontosabb szempont a konyhabútor tartóssága lehet.

Persze soha nem szabad megfeledkezni a tárolókapacitás fontosságáról sem, hiszen egy jól felszerelt konyhában különböző eszközök egész armadájának kell helyet kapnia. Ez egy konyhabútor esetén legalább annyira fontos, ha nem fontosabb szempont, mint a megjelenés, vagy a bútor strapabírósága. Ha állandóan a kamrába kell szaladgálnunk, ha elő akarunk szedni egy tésztaszűrőt, vagy egy nagyobb lábast, akkor az jelentősen megnehezítheti a konyhai feladatok elvégzését. Ha tárolásról van szó, akkor tehát egy konyhabútor esetén a legfontosabb a maximális és praktikus térkihasználás.

fiokMikor a különböző konyhai tárolóeszközökről van szó, akkor az átlagember könnyen elsiklik a fiókok fontos szerepe mellett, mert úgy véli ezek csak evőeszközök, konyharuhák és hasonló apróságok tárolására lehetnek alkalmasak. Ma már azonban kaphatunk olyan faborítású, rétegelt lemezekből készült, alsórögzítésű sínekkel ellátott fiókokat is, melyek terhelhetősége jóval nagyobb és jelentősebb súlyú konyhai eszközök tárolására is alkalmasak. Egy mélyebb konyhaszekrény esetén a tárolt eszközökhöz könnyebb hozzáférhetőséget biztosíthatunk, ha a szekrény polcai tálcaként kihúzhatóak. Az ilyen tálcás konyhaszekrény elemek, akkor is nagyon praktikusak lehetnek, ha rengeteg háztartási kisgépünk van, melyek vagy nem férnek el mind a munkafelületeken, vagy nem is akarjuk őket itt tárolni, mert nem használjuk ezeket napi rendszerességgel. Persze az ilyen tálcák akár élelmiszerek, mondjuk konzervek tárolására is kiválóak lehetnek.

A legpraktikusabb helykihasználás érdekében a konyhabútor kialakításánál mindig kellő hangsúlyt kell fektetnünk annak sarokelemire is.  Ez ilyen elemek munkafelületére persze olyan eszközöknek kell kerülni, melyeket nem használunk túl sűrű, hiszen ezen területhez kissé nehezebb hozzáférni. Kiváló helye lehet ez például egy konyhai kistévének, vagy mondjuk egy kenyérsütőnek. Az ilyen sarok elemek belső tárolókapacitását is kiválóan kihasználhatjuk, ha kihúzható fiókrendszert, vagy egy kifordítható sarokpolcot építünk be ide.


A praktikus tároló elemeknek köszönhetően az olyan apró kellemetlenségek is elkerülhetőek, mint mondjuk az ujjunk becsípése a konyhaszekrény ajtajának becsukása közben. Erre kiváló lehet egy biztonsági, alsó sarokszekrény forgótárolója. Egy ilyen szekrény elemnél, mikor az ajtót kinyitjuk, akkor a szekrény forgóegysége 2,5-3 cm-rel visszahúzódik a szekrény belsejébe. Egy ilyen megoldás főleg a kisgyermekes családok esetében lehet praktikus megoldás, hiszen így picur biztos nem fogja odacsípni az úját, ha ezt a szekrényt nyitogatja.

A tároló elemek mozgó részeinél alapvető elvárás, hogy azok mozgásuk során a lehető legkevesebb zajt adják ki, könnyű lehessen őket mozgatni, de strapabíróak, valamint masszívak is legyenek egyben.

Néhány világítástechnikai alapfogalom

Ha egy konyha megfelelő világítását szeretnénk kialakítani, akkor nem árt, ha tisztában vagyunk a megvilágítás négy alapfogalmával. A megfelelő fényerősség pontos „eltalálása” még néha egy konyhatervező számára sem egyszerű faladat, hiszen a konyhai műveletek elvégzéséhez szükséges fény számos tényezőtől függhet.

Az egyik legfontosabb ilyen alapfogalom a fényáram, melynek mértékegysége a lumen, vagy röviden csak lm. Ha le szeretnénk egyszerűsíteni, akkor a fényáram a fényforrásból kilépő fény (fotonok) mennyiségét jelzi. Persze ez így egy nem teljesen pontos megfogalmazás, hiszen az emberi szem a különböző színű fényekre nem egyformaképpen reagál, és van, amit erősebbnek, illetve van, amit gyengébbnek érzékel. Mint tudjuk a fény az elektromágneses sugárzás emberi szem számára látható tartománya, így a fénynek a hullámhossza is eltérő lehet, mely hullámhossz határozza meg, hogy szemünk erősebbnek vagy gyengébbnek érzékeli a fényt. A fényáram tehát a fényforrásból kilépő elektromágneses sugárzás látható tartományába eső részének mennyiségi mérőszáma, mely az emberi szem számára érzékelhető.

A következő ilyen alapfogalom a megvilágítás, melynek mérőszáma a lux, vagy lx. A megvilágítás tulajdonképpen azt jelenti, hogy milyen erős fény vetül az adott felületre. A megvilágítást úgy növelhetjük, hogy a fény szóródását leszűkítjük, és mondjuk fele akkora felületre irányítunk ugyanakkora fényáramot, tehát a megvilágítás a fényáram és a megvilágított felület hányadosa (1 lux=1 lumen/1 m2).

A következő fogalmunk a fényerősség, aminek a mértékegysége a candela, vagy röviden cd. Ez a mérőszám azt mutatja meg, hogy a fényforrásból egységnyi fényáram mekkora térszögben lép ki, vagyis 1 candela= 1 lumen/1 steradian. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb fényáramot kibocsájtó fényforrás is tűnhet erősnek és érzékelhetjük úgy, hogy több fényt bocsájt ki, ha kisebb térszögben sugározza szét a fényt.


A negyedik fontos fogalom a fénysűrűség, melynek egysége a candela/m2, vagyis hogy adott egységnyi fényerősség mekkora felületet világít meg. Azonban a fény érzékelése szubjektív dolog, hiszen ezt a szemben található fényérzékelő sejtek alkalmazkodó képessége is befolyásolhatja. A fénysűrűség változatlan fényerősség mellett eltérő letehet más-más szögből és más-más távolságból figyelve.

fenyLéteznek különböző megvilágítási hatások, melyekkel egy konyhában ügyesen „eljátszhatunk” és kiemelhetjük a helyiség előnyös térbeli adottságait, vagy éppen elrejthetjük az előnyteleneket. A fény megfelelő használatával például hatékonyan növelhetjük a helyiség térérzetét. Ha a teret határoló felületeket diffúz módon és erőteljesen világítjuk meg, akkor az árnyékolt felületek csökkentésével a konyha sokkal nagyobbnak tűnhet majd. Persze a térérzetet a megfelelő fényviszonyok használatával csökkenthetjük is, ha mondjuk kizárólag központi világító testeket használunk és helyi megvilágítást nem, hiszen így a konyha egyes részein árnyékos területek alakulhatnak ki.

Ha egy felület díszítőelemeit, textúráit szeretnénk jobban kiemelni, akkor az úgynevezett súroló fényhatás alkalmazásával ezt könnyen elérhetjük. Ehhez közvetlen megvilágításra lesz szükség, melynek kis szögben kell ráesni a kiemelni kívánt falfelületre. Ha a falfelület esetleges egyenetlenségeit szeretnénk eltüntetni, akkor a „mosás” technikáját kell használnunk. Ebben az esetben jól árnyékolt, diffúz és egyenletes megvilágítást kell alkalmaznunk.

A különböző megvilágítási megoldások ügyes használata tehát nem csak a konyhai feladatok elvégzéséhez szükséges fény megteremtésében játszik fontos szerepet, hanem a konyha hangulatának és térviszonyainak befolyásolásában is.

Játék a fényekkel, avagy a konyhai világítás megtervezése

Sokan talán nem is gondolnák, hogy a konyhatervezés egyik legsarkalatosabb pontja a megfelelő fényviszonyok megteremtése, vagyis a konyhai világítótestek optimális használata. Egy ideális konyhában fontos, hogy többféle fényforrást is összehangoltan és egymást kiegészítve használjunk. Az ilyen fényforrások egyik fajtáját az általános világításhoz tartozó fényforrások képezik. Ezek célja, hogy lehetőleg a konyha minden szegletét egyenletesen világítsák meg, és ne keletkezzenek sötétebb, leárnyékolt sarkok. A központi fényforrást, vagy fényforrásokat úgy kell megpróbálni elhelyezni, hogy a konyhában éppen tevékenykedő személy is minél kisebb terültet árnyékoljon be abból a munkafelületből, melyet éppen használ. Azonban még a nagy fényerejű központi világítótestek ellenére is lesznek egy konyhában olyan felületek, melyek a kelleténél kevesebb fényt kapnak, így sokszor elengedhetetlen a helyi megvilágítások alkalmazása.

A helyi világítótestek feladat, hogy megfelelő fényviszonyokat teremtsenek az olyan munkafelületeken, ahol a fontosabb konyhai feladatokat végezzük. Emellett persze sokszor arra is szükség lehet, hogy a tároló rekeszeket is ellássuk helyi világítással, főleg ha azok valamennyire belesnek a központi fényforrás holtterébe. Mivel ebben az esetben a megvilágítandó felületek mérete kisebb, így a világítótestek teljesítménye is kisebb lehet.

diszvilagitas2A helyi világítótestek persze akár esztétikai célokat is szolgálhatnak, hiszen előfordul, hogy ezek nem azért kerülnek beépítésre, mert a konyhai feladatok elvégzéséhez elengedő fényt kívánunk általuk biztosítsanak, hanem azért, hogy a konyha egy-egy díszítő elemét tegyük használatukkal hangsúlyosabbá. A díszítő megvilágítások esetén tehát a cél, hogy jobban kiemeljük a konyha stílusának egyedi jellegzetességeit. Erős fényforrásokra ebben az esetben sem lesz szükség, sőt a legjobb, ha megpróbálunk törekedni az ilyen célt szolgáló világítótestek diszkrét elhelyezésére.

Természetesen egy hozzáértő konyhatervező nem csak a fényekkel, hanem az árnyékokkal is megpróbál „játszani”, hogy egy valóban harmonikus és kellemes hangulatot árasztói konyhai belső teret hozhasson létre. Az árnyékok a szem számára annál kellemesebb hatást keltenek, minél nagyobb felületről érkezik a fény. Ilyen esetben még egy erősebb fényforrás sem lesz feltétlenül zavaró és az árnyékképződés is lágy lehet. Derített fénnyel, vagyis mikor a fény valamilyen fénymódosító közegen keresztül világítja be a teret, mondjuk egy matt üvegburán át, nagyon lágy és kellemes árnyékhatásokat érhetünk el.


Van egy dolog azonban, amire minden konyhatervezőnek kiemelten oda kell figyelnie, ha a konyhai világítás kialakításáról van szó. Fontos ugyanis, hogy megpróbáljuk elkerülni, az úgynevezett „káprázás” jelenségének létrejöttét. Erről akkor beszélhetünk, ha a szem látóterébe egy olyan fényforrást helyezünk el, mely jóval erősebb, vagy sűrűbb fény bocsájt ki, mint a helyiség átlagos fénysűrűsége. Biztos sokan tapasztaltuk már, hogyha csak pár másodpercig nézünk egy erősebb fényforrást, retinánkba az szinte „beleég” és még percekig ottmarad ez a bizonyos folt, vagyis káprázni fog szemünk. Ez bizonyítottan az emberi idegrendszerre is negatívan hat. Hogy ezt elkerülhessük a fényt szűrni, vagy lágyítani kell. A lágyításra kiváló megoldás lehet, ha a fényt egy olyan felületre irányítjuk, ahonnan az diffúz módon, szórtan verődik vissza. Ez a káprázás akkor is létrejöhet, ha nem egy erős fényforrást helyezünk el a szem látóterében, hanem egy erősen tükröződő felületet, mely visszaveri szemünkbe ezt a sűrű fényt. A díszítő fények esetében, azok gyengébb fényereje miatt, általában nincs szükség hasonló „fényformálásra”.

Egy helyiségben uralkodó fényviszonyokat azonban nem csak a fényforrások, hanem a különböző látható felületek fényvisszaverő képessége is befolyásolja. Az ideális az, ha a legtöbb fényt a mennyezet, míg a legkevesebbet a padló veri vissza. Szintén fontos szempont a megvilágítás szín és hőmérséklet érzet tényezője is. Gyenge fényforrások esetén, vagyis amikor a megvilágítás erőssége 500 és 1000 lux közé esik, meleg színhőmérsékletű fényforrást, míg közepes erősségű megvilágításnál inkább semleges színhőmérsékletű fényforrást használjunk. A megvilágítás ideális erőssége egy konyhában körülbelül 2000 lux, mert ilyen megvilágítás mellett fárad el az ember a leglassabban. A túl erős, vagy a túl gyenge fény is ronthat teljesítőképességünkön és sokkal hamarabb elfáradhatunk. Amit mindenféleképpen kerülnünk kell, hogy a fényerő 500 lux alá essen.

Mi is az a konyhaergonómia?

Az ergonómiát szokás az emberi munkafolyamatok optimalizálásának tudományaként is emlegetni. Ez konkrétabban annyit tesz, hogy bármilyen munkafolyamatról is van szó, ha a használt eszközöket a használó adottságaihoz, „paraméterihez” igazítjuk, akkor az a munkafolyamatok megkönnyítéséhez és lerövidüléséhez vezethet. Mivel konyhánkban számtalan különböző munkafolyamatot kell elvégeznünk nap, mint nap ezért érthető, hogy a konyhabútor ergonomikus kialakítása alapvető fontossággal bír. De hogyan is fest egy ergonomikusan kialakított konyha?.

Ha az ergonómia legalapvetőbb szabályát vesszük figyelembe, akkor a valóban ideális konyhának kör alakúnak kellene lennie, ahol mindent elérünk egy karnyújtásnyi távolságon belül akkor is, ha egy helyben állunk. Érthető azonban, hogy egy ilyen konyha kialakítása mind építészeti, mind konyhatervezési szempontból kissé nehézkes lenne. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne ergonómiai szempontból megfelelő konyhákat kialakítani, melyek valóban megkönnyíthetik a feladatok elvégzését. A lényeg, hogy betartsunk pár alapvető szabályt és a különböző munkafelületek méreteivel megpróbáljunk igazodni a konyhát használó, vagy használók testi adottságaihoz is.

A konyhapult lapjának ideális esetben például az előtte álló személy könyöke alatt 15 cm-rel kell lennie, mert ilyen konyhapult magasság esetén laza kéztartással tudunk azon dolgozni, anélkül hogy le kellene hajolnunk. A valóban ideális megoldás persze az lenne, ha három különböző munkafelület magassággal rendelkezne konyhaszekrényünk. Ugyanis ha a feldolgozási, vagy a tálalási zónában tevékenykedünk, akkor kézfejünk a konyhapult magasságában helyezkedik el, viszont ha a mosogatási zónában vagyunk, akkor kézfejünk ezen magasság alá ér, hiszen mosogatás, vagy az ételek megtisztítása közben kezünk a mosogató felső pereme alá nyúlik be. A harmadik esetben pedig, a főzési zónában, a kézfej az edény, vagy serpenyő tetejének magasságába ér.

Ergonómiai szempontból a felső szekrény ideális elhelyezése is fontos. Ennek alsó lapja nem lehet magasabban, mint az álló testhelyzetben lévő ember szemmagassága és mélységét is úgy kell kialakítani, hogy a szerkény hátuljában lévő eszközöket is megfelelően lássuk, viszont emellett az is fontos, hogy a legfelső polcon található tárgyakat is kényelmesen elérjük, és ne kelljen mindig előhozni a sámlit a kamrából, ha le szeretnénk venni valamit a felső polcról. Egyértelmű tehát, hogy ebben az esetben szintén a konyhaszekrény használójának testi adottságaihoz kell megpróbálnunk igazodni.


felnyiloszekrenyHa a felső szekrény ajtói oldalra nyílnak, akkor kerülnünk kell, hogy ezek nyitott állapotukban jobban kilógjanak a konyhaszekrény síkjából, mint 30 cm, hiszen így nem csak oldalra, hanem hátra is kell lépnünk egyet ahhoz, hogy kikerüljük a nyitott szekrényajtót. Nem is beszélve annak veszélyéről, hogy milyen könnyen beverhetjük fejünket egy túlságosan kilógó, nyitott szekrényajtóba, ha nem figyelünk oda. Persze ezt könnyen elkerülhetjük, ha felfelé nyíló ajtót választunk, sőt egy harmonikaszerűen nyíló ajtót a főzés alatt végi nyitva is hagyhatunk, és biztos nem fog minket zavarni konyhai feladataink elvégzése közben.

A konyhaergonómiában azonban nem csak a különböző munkafelületek méretének és magasságának, hanem a fogantyúknak is fontos szerep jut. Egy megfelelő fogantyú ismérve, hogy egyszerűen tisztítható és könnyedén megfogható, tehát nem okoz a kéz számára erőfeszítést az adott tároló rekesz kinyitása. Nem árt kerülni az olyan kör alakú fogantyúk használatát, amiket csak 2-3 újjal tudunk megfogni. A legideálisabbak a széles rúdfogantyúk lehetnek, főleg a fiókok esetén.

A legfontosabb munkazónának mindenféleképpen a főzőlap és a mosogató közti munkapult számít, így előnyös, ha ezt a területet úgy alakítjuk ki, hogy az ételek készítése során használt legfontosabb eszközöket innen egy helyben állva is kényelmesen elérjük, ami egy nagyjából 1 méter széles munkazónát jelent. Ergonómiai szempontból mindenféleképpen kerülendő, hogy akár a mosogató, akár a tűzhely a sarokba, vagyis közvetlenül a fal mellé kerüljön, hiszen így mosogatás, vagy főzés közben könnyen a falba verhetjük könyökünket. Az is nagyon praktikus megoldás lehet, ha a munkapult külső széle 6-7 cm-rel kijjebb lóg, mint a konyhabútor lábazata, mivel így lábfejünk is kényelmesen elfér majd, miközben a konyhapulton dolgozunk.

Konyhatípusok a főzőszekrénytől a nyári konyháig

Amikor valaki megtervezi álmai konyháját, akkor általában két alapvető hibába eshet bele. Az egyik, ha nem tudja felmérni saját igényeit, így olyan konyhai elemek beépítését is eltervezi, melyeket csak minimális szinten, vagy egyáltalán nem használna ki. A másik hiba, ha konyhája adottságait nem tartja szem előtt, mikor megszületik fejében az álom konyhaszekrény képe. Ezért a konyhabútor tervezőjének és kivitelezőjének sokkal nagyobb a felelőssége, mint gondolnánk, hiszen neki olyan tényezőket is figyelembe kell vennie, ami talán a megrendelőnek eszébe sem jutna és a lehető legoptimálisabb megoldást kell javasolnia, hogy a végeredmény valóban beváltsa a hozzá fűzött reményeket.

A megrendelő néha irreális elképzeléseitől eltekintve nézzük most az otthon adottságait, hiszen a különböző mérető otthonokhoz másfajta konyhatípus és konyhabútor passzol. Ezek alapján négy fő csoportot különböztethetünk meg, a főzőszekrényt, a főzőfülkét, a normál konyhát és a nyári konyhát.

A lehető legkisebb méretű konyhai munkahely, az úgynevezett főzőszekrény. Mint ahogy neve is elárulja ez tényleg csak egy apró szekrény, mely kisebb mennyiségű élelmiszer tárolására lehet alkalmas a benne található mini hűtőnek köszönhetően, de egy mosogatótálca és egy maximum két lapos elektromos rezsó is helyet kaphat benne. Elsősorban kollégiumi szobákban, vagy munkahelyek teakonyhájában lehet igazán praktikus, hiszen főleg készételek melegítésére alkalmas. Nagy előnye, hogy kis helyet foglal és egyes típusai egy mozdulattal eltüntethetőek, amik így bútorként olvadnak bele az iroda, vagy a kollégiumi szoba környezetébe.

A garzon lakások és hétvégi házak legideálisabb konyhatípusa a főzőfülke. Ez a főzőszekrénynél már sokkal komplexebb konyhai műveletek elvégzésére is alkalmas, hiszen a kis méretű hűtőszekrény mellett már egy tűzhely és persze normál méretű mosogató is elférhet bennük. A főzőfülkékben már elegendő tároló terület található egy két személyes háztartás konyhai eszközeinek. A főzőfülkék esetén az optimális helykihasználás elengedhetetlen, fontos tehát azokat a helyiség teljes belmagasságára szabni, így valóban rendelkezhetnek a szükséges tárolókapacitással. Főzőfülkék esetén nagyon jó szolgálatot tehetnek a félig kifordítható, vagy a félköríves polcok, hiszen az egyébként is kis térből ezek még kevesebbet foglalnak majd el.


A legtöbb otthon paraméterei azonban lehetővé teszik a normál méretű (nagyvárosi) konyhák beépítését. Egy ilyen konyha esetén az egyik legfontosabb szempont a megfelelő tárolókapacitás. Ideális esetben olyan konyhai eszközöknek is kényelmesen el kell férniük valamilyen tároló rekeszben, amit csak nagyon ritkán, esetleg évente csak pár alkalommal veszünk elő. Az ilyen méretű konyhák esetén már optimálisabban tudunk játszani a térrel és a lehetőségekhez mérten jobban szabadjára engedhetjük fantáziánkat, ha a konyha kialakításáról van szó. Az ilyen konyhákban már valószínűleg sokkal komplexebb konyhai feladatokat kell majd ellátnunk, mint egy egyszerű főzőfülkében, így a bázisháromszög megfelelő kialakítására itt már alapvető fontossággal bír. Előnyös lehet a konyhát úgy kialakítani, hogy a gyakran használt eszközök a munkavégzési zónába kerüljenek, de ennek ellenére egy ilyen konyha esetén már nem csak az optimális térkihasználás az egyetlen szempont, így a design és a stílus is fontos szerephez juthat. A nagyobb méretű konyhák már akár olyan szerelvények beépítését is lehetővé teszik, melyeknek nem a konyhai eszközök tárolása a feladat, tehát konyhánkat könnyen feldobhatjuk dísztárgyakkal, növényekkel.

nyarikonyhaA nyári konyhák sokáig szerves részét képezték a vidéki lakáskultúrának, hiszen eleinte a főző-és sütőberendezések kezdetleges füstelvezető rendszerei indokolták azt, hogy az emberek, ha az időjárási körülmények engedték, akkor inkább ezt e helyiséget használják, mintsem a lakáson belüli konyhát, de ezen konyhák a befőzések és a téli disznóvágások színtereiként is szolgáltak. Napjainkban a nyári konyhák újból reneszánszukat élik, főleg azok körében akik szeretnek kerti partikat, baráti grillezéseket rendezni. Ilyen esetekben, ha van egy nyári konyhánk, akkor az ételek előkészítését és az egyéb kísérő konyhai műveleteket ott is elvégezhetjük, így nem kell állandóan a lakás konyhájába szaladgálnunk. Egy nyári konyha berendezési tárgyainál az egyik legfontosabb tényező, hogy strapabíróak legyenek és a szennyeződéseket is könnyen el lehessen távolítani róluk, hiszen a konyha és a kert között állandó lesz a forgalom és valószínűleg szép mennyiségű koszt és port fogunk majd behordani. Egy jól berendezett nyári konyha ugyanolyan kényelmesen kiszolgálja egy két személyes, teraszon eltöltött, romantikus vacsora konyhai előkészületeit, mint egy 15 fős baráti bográcsozásét.

Konyhatervezés Magyarországon a rendszerváltás előtt

Bár hazánkban konyhatervezésről a két világháború közti időszakban is beszélhetünk, de korántsem volt olyan jelentőségű, mint a nyugati országokban és a 30-as, 40-es években Magyarországon is legtöbb helyen a Frankfurti konyhamodellel találkozhattunk.

A második világháborút követő erőteljes lakásépítési hullám hívta újra életre a konyha, valamint konyhabútor tervezést, illetve gyártást. Az 50-es és 60-as évekre még inkább az asztalosok által, kézi megmunkálással készült, egyszerűbb, fiókos asztalok és kredencek voltak a jellemzőek, tehát ekkor ipari méretű konyhabútor gyártásról még nem beszélhetünk. Ezen kézileg gyártott bútorok alapanyaga elsősorban rétegelt, vagy farost lemez volt, melyeket fenyőből készült keretszerkezettel erősítettek meg.

nikolettakonyhabutorA 60-as évek közepén a gazdaság erőteljes fejlődésnek indult, melynek köszönhetően az átlagemberek életszínvonala is emelkedni kezdett. Ennek következtében az emberek minőségi követelményei is jelentősen megnőttek, mely a konyhák és konyhabútorok terén is megmutatkozott. Már 1963-ban megalakult, a több kisebb bútorgyártó összevonásával létrejövő, mára a magyar bútorgyártásban kultikusnak számító, Tisza Bútoripari Vállalat, mely elsősorban konyhabútorok tervezésére és gyártására szakosodott. Saját konyhabútor szabványokat vezettek be és néhány konyhabútor típusuk nevére, mint a Kriszta, Klára, vagy éppen a Gina, az idősebb generáció tagjai közül nyilván még sokan emlékeznek.

A következő nagy lépést a Modul 15 névre keresztelt szabványosított konyhabútor modelljük jelentette, mely egységesített méretrendszerének köszönhetően a bútort elemenként is meg lehet vásárolni, így könnyebben lehetett igazodni az adott konyha adottságaihoz. Idehaza ők voltak az elsők, akik az addig különálló hűtőket és tűzhelyeket már beépítették a konyhaszekrény blokkjaiba. A Modul 15 annyira sikeres volt, hogy a 70-es és 80-as évek számos konyhájában találkozhattunk ezzel a konyhaszekrénnyel. Ezen konyhabútor család honosította meg a magyar konyhabútor gyártásban a laminált forgácslapokat, az ajtók nyitására szolgáló rejtett kivetőpántokat és a munkalapok szélein található műanyag elzárásokat.


Ebben az időszakban a Tisza Bútoripari Vállalaton kívül még két nagy konyhabútorok gyártására szakosodott vállalat volt jelen a piacon. Az egyik a Lágymányosi Faipari Vállalat volt, mely a panel lakások egységesített konyhabútorait készítette. Ezek azonban sajnos nagyon távol álltak a praktikusnak nevezhető konyhabútortól, de a tervgazdaságban nem is a praktikum, hanem a számok és a szigorú tervezési normák diktáltak.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a rendszerváltás előtt az egyedi igényeket figyelmen kívül hagyták volna, hiszen a Törekvés Általános Faipari Szövetkezet pont a kisszériás és egyedi tervezésű, valamint kialakítású konyhabútorok gyártására szakosodott. Azonban egy ilyen konyhabútor megvásárlását akkoriban csak nagyon kevesen engedhettek meg maguknak és a hosszú előjegyzési listának köszönhetően volt, hogy a konyhabútorra többet kellett várni, mint egy NDK-s „szuperjárgányra”, egy Trabantra.

Bár ezen bútorgyárak számos újdonságot honosítottak meg a magyar konyhabútor tervezés és gyártás világában, de azt a funkcionalitásbeli színvonalat, mint ezen időszak nyugat-európai bútorgyártó vállalatai, sajnos közel sem tudták elérni. A rendszerváltás aztán ezekre a  vállalatokra is lesújtotta és privatizálták, átalakították, valamint megszüntették őket, de több évtizedes munkájuk őrökre beíródott a magyar konyhatervezés történetébe.

A konyhatervezés kezdete

Ma már sokan, akik ezt megtehetik, szinte természetesnek veszik, hogy konyhájuk kialakítását egyedileg saját igényeikhez igazítsák. Sokáig azonban a konyhák, csak minimális mértékben voltak képesek kiszolgálni használóik igényeit és tulajdonképpen olyanról, hogy konyhatervezés, csak a 20. század elejétől beszélhetünk.

Az első „konyha tervezőnek” az amerikai Christine Fredericks tekinthető, kinek hitvallása a következő volt: „a konyhát használója köré kell tervezni”, vagyis a konyha van annak használójáért és nem fordítva. Kutatásai során megfigyelte, hogy a konyhai berendezések megfelelő elhelyezése nagyban befolyásolja azt, hogy mennyire egyszerű, vagy éppen nehéz a konyhai feladatok elvégzése. Ő tehát a konyha megtervezését tudományos alapokra helyezte és megfigyelései alapján arra a következtetésre jutott, hogy a konyhai berendezések és eszközök megfelelő elrendezése akár 50 %-al is csökkentheti a konyhai munkafolyamatok hosszát.

Európában a konyhatervezés szintén a 20-as években jelent meg, mégpedig a nagyütemű frankfurti városfejlesztésnek köszönhetően. Hogy egy település városfejlesztése és a konyhatervezés fejlődése hogyan függ össze? A 20-as évek közepén Frankfurtban jelentősen felgyorsult az urbanizáció folyamata és a vidékről betelepülő lakosok számára megfelelő számú lakóingatlant kellett biztosítani, ezért a városvezetés hatalmas, új lakóövezetek létesítését rendelte el. Ezen épületek egységes, központi tervek alapján készültek, melyek előírták, hogy minden lakásnak rendelkezni kell egy 6,5 m2 alapterületű főzőhelyiséggel, mely kicsit mérete ellenére a lehető legpraktikusabban kell hogy kiszolgálja a konyhai feladatok elvégzését.

frankfurtikonyhaEzen apró méretű konyha szabvány berendezésével az osztrák belsőépítészt, Margarete Schütte-Lihotzkyt bízták meg. A feladat korántsem volt könnyű, hiszen munkáját nem csak a konyha kicsi alapterülete nehezítette meg, hanem a főépítésztől, Ernst May-től, kapott utasítás is, miszerint a szabvány konyha praktikus legyen, de kivitelezése a lehető legolcsóbban legyen megoldható. Az osztrák belsőépítész hölgy azonban tökéletesen eleget tett a kérésnek és valóban egy olyan konyhát alakított ki, ami praktikusan használja ki az adott teret, ám kivitelezése mégis költséghatékony.

A konyhapultot az ablak elé helyezte el, a tűzhelyet és a mosogatót pedig egymással szembe, a két szemközti falra. A falra beépített bútorok kerültek rengeteg polccal és fiókkal, melyekben az evőeszközöktől a szemetesládáig szinte minden konyhai kelléknek jutott hely, sőt a konyha közepére még egy forgó ülőlappal ellátott szék is került, így szinte minden konyhai feladatot akár ülve is el lehetett végezni. A Frankfurti konyhamodell a második világháborút követően aztán egész Európában és a tengerentúlon is egy alap belsőépítészeti standardé vált, persze csak elrendezésében, hiszen a frankfurti modell erősen magán viselte a 20-30-as évek művészeti irányvonalának, a Bauhausnak, a jegyeit. Bár az alap, standard elrendezés megmaradt, de az 50-es évektől a konyhák elkezdtek színesedni és a lakozott, festett fa elemek helyét más anyagok váltották fel, mint a műanyag, a gumi, az üveg, vagy éppen a rozsdamentes acél.

A Frankfurti konyhamodell olyan jelentőséggel bírt a konyhatervezés világában, hogy nem csak egyszerűen ezen modell vált a nyugati országok konyha-design egységesítésének alapjává, hanem a mai konyhákból jól ismert készülékek és berendezések elődjeinek méretezését is ezen modellhez igazították.

Konyhaelrendezési formák a munkaháromszög tükrében

Mint ahogy azt már korábban leírtuk a konyhai bázisháromszög helyes alkalmazásával és elrendezésével a konyhai feladatok elvégzése nagyban megkönnyíthető. De hova kerüljenek a bázisháromszög elemei a különböző konyhaelrendezési formák esetében?

Kezdjük a sort talán a lineáris, vagyis az egysoros formával. Ez az elrendezési forma olyan konyhákban lehet kézenfekvő és tulajdonképpen az egyedüli megoldás, ahol csak egyetlen fal áll rendelkezésünkre arra, hogy a konyhabútor különböző elemeit elhelyezzük. Ilyen esetben a hűtő, a mosogató és a sütő is egy falra kerül, melyek közé még megfelelő méretű munkapultokat is el kell helyeznünk, tehát  a konyhaszekrény szélessége minimálisan 3 méter kell hogy legyen, de próbáljuk meg elkerülni, hogy az meghaladja az 5 méter, mert így túl nagy távolságokat kell majd megtenni ez egyes munkafelületek között, ami nagyon fárasztó tud lenni. Sajnos ergonómiai szempontból az ilyen lineáris elrendezésű konyha a legelőnytelenebb, hiszen a munkaháromszög elemei egy síkba esnek.

A kétsoros, vagy más néven folyosó, esetleg hajókonyha, térkihasználás szempontjából a leghatékonyabb elrendezési forma. A munkaháromszög elemei közt megtett távolság ebben az esetben sokkal kevesebb, mint a lineáris elrendezés esetén, ami nagyban megkönnyíti a konyhai feladatok elvégzését. A legpraktikusabb, ha a mosogató és a főzőfelület egy oldalra kerül, míg a hűtő azokkal szembe, a másik oldalra. A kényelmes mozgás érdekében fontos, hogy a két oldalon található szekrénysor közötti közlekedő szélessége nagyjából 1,2 és 1,5 méter közé essen. Ezen elrendezési formának egyetlen hátránya van, mégpedig hogy munkafolyamat váltás közben gyakran kell 180 fokos fordulatot tennünk. Egy kétsoros konyha elrendezés esetén próbáljuk meg elkerülni, hogy a konyhán átmenő forgalom legyen, hiszen ez szintén nagyban nehezítheti a konyhai munkákat.

lalakukonyhaA következő típus az L alakú elrendezés, mely nagy alapterületű konyhák esetén lehet praktikus. Azzal, hogy a konyhaszekrényt két egymás melletti falra helyezzük, marad még szabad falfelületünk, ahová mondjuk bekerülhet egy étkezőasztal. Az L alakú elrendezésnek az egyetlen hátránya a sarok rész nehéz kihasználhatósága. Persze ma már erre is léteznek nagyon praktikus megoldások a forgós sarokpolcoktól kezdve, a szekrény sarkába építhető, kihúzható fiókrendszerekig. Azonban ezt a sarkot máshogy is kihasználhatjuk, mégpedig ha ide kerül a mosogató, tőle balra a hűtő, jobbra pedig a főzőlap, ugyanis ebben az esetben a bázisháromszög is tökéletesen igazodhat a konyhabútor elrendezéséhez.

Az U alakú konyhabútor a konyha három falán fut körbe, mely kialakítást, még ha a konyha mérete engedné is, sokszor a rossz helyen elhelyezett ajtó akadályozza meg. Ezen elrendezés legnagyobb előnye, hogy nagyméretű munkapultok építhetőek be és a három falnak köszönhetően a bázisháromszög is ideálisan alkalmazható. Arra azonban figyelnünk kell, hogy a munkafelületek által közrezárt rész ne legyen túl nagy, mert így sokat kell „vándorolni” az egyes munkaterületek között. Az L alakú elrendezéshez hasonlóan a sarkok optimális kihasználása itt is problémát okozhat, ráadásul duplán, hiszen két sarok is található a szekrényben. Azonban az előbb említett sarokpolcokkal, vagy kihúzható fiókrendszerekkel ezek kihasználása is optimálissá tehető.

A G alakú elrendezést szokás félsziget elrendezésnek is nevezni, ami valójában egy U alakú konyhaszekrény, mely egyik végéhez hozzátoldunk egy étkezőpultot. Az ilyen elrendezés az U alakúak minden előnyét magában hordozza azzal a plusszal, hogy főzés közben közvetlen kapcsolatban lehetünk az étkezőasztalnál ülőkkel, így a konyha egy csapásra közösségi helyiséggé is válhat.

konyhaszigetkonyhaA végére maradt a konyhaszigetes elrendezés, mely esetén a konyhának akár három falát is beépíthetjük szekrényekkel, ezzel tulajdonképpen körbeépítve a szigetet, de sok esetbe bőven elegendő csupán két fal használata, hiszen a bázisháromszög egyik eleme, általában a főzőlap és sütő, a konyhaszigetbe kerül beépítésre. A tervezésnél is ügyelnünk kell arra, hogy az egyes munkafelületek között a lehető legkisebb távolság legyen, hogy a legkevesebb utat keljen bejárni. Ez az elrendezés a tipikus amerikai konyhákra jellemző, ahol a nappali egybe van nyitva a konyhával, így a konyhasziget tulajdonképpen térelválasztó funkcióval is bír. Ebben az esetben azonban fontos, hogy a sütőlap fölé egy szagelszívót is beépítsünk, viszont így akár az egész család egy légtérben tartózkodhat és megbeszélhetik a nap eseményeit, miközben anyu a konyhában készíti a vacsorát, a gyerekek pedig a nappaliban írják a házi feladatukat.

A konyhai bázisháromszög, vagyis a hűtő, a mosogató és a főzőlap praktikus elhelyezkedése

A konyha és a benne található konyhabútor csak akkor lehet igazán praktikus és ezáltal könnyítheti meg nagyban a konyhai feladatok elvégzését, ha a három legfontosabb elem, vagyis a hűtő, a vizes munkaterületet és a főzőlap (sütő) hármasának elhelyezkedésére koncentrálunk elsősorban a konyhabútor kialakításánál.

Mivel az alapanyagok nagy részét hűtőnkben tároljuk, ezért talán kezdjük ezzel. Ha a konyha tulajdonosa jobb kezes, akkor értelemszerűen az egész folyamat akkor esik igazán kézre, ha balról jobbra haladva megyünk végig a fázisokon. Ez azt jelenti, hogy a következő fontos elemnek, vagyis a vizes munkaterületet igénylő részeknek - mint mondjuk a mosogató, ahol majd megtisztítjuk a hűtőből elővett hozzávalókat - ideális esetben a hűtőszekrénytől jobbra kell elhelyezkedni. Hogy az ilyen vizes munkafelületeket egy helyre koncentráljuk a legjobb, ha a mosogatógép is ide kerül. Ha tovább haladunk jobbra, akkor a következő elemnek a főzőlapnak, sütőnek kell lennie. Persze, mint említettem ez a sorrend, akkor ideális, ha jobb kezesek vagyunk, egy balkezes személy esetén értelemszerűen a fordított sorrend esik inkább kézre. Azonban ez még csak a három legfontosabb elem ideális funkció sorrendje. A kérdés, hogy hova kerüljön a munkapult, vagy munkapultok?

A legjobb megoldás, ha ezen három elem közé tervezzük meg a munkapultokat, vagyis a hűtő és a vizes munkafelület közé kerül egy munkapult, valamint ettől balra, de még a főzőlap elé szintén beékelünk egy munkapultot. De pontosan mekkorák is legyenek ezek a munkafelületek, hogy konyhánk valóban a lehető legoptimálisabban szolgálja ki igényeinket?

haromszog


A munkapultok méretét értelemszerűen konyhánk kialakítása, annak paraméterei határozzák meg, de ha lehetőségünk van rá, akkor próbáljunk alkalmazkodni az ideális méretekhez. A hűtő és a vizes blokk közötti rész minimum 30, maximum 120 cm legyen, de a legoptimálisabb, ha a munkapult szélessége 60 és 90 cm között van. Ez a felület fog elsősorban szolgálni arra, hogy a hűtőből és kamrából elővett alapanyagokat tároljuk addig, míg fel nem használjuk őket. A mosogató és a sütőlap közötti munkapult esetén szintén próbáljuk meg tartani a minimum 30, maximum 120 cm-es szélességet, bár itt az ideális méret nagyjából 90 cm. Nem árt, ha ez a munkapult kicsit nagyobb, mint a hűtő és a mosogató közti társa, hiszen az alapanyagok végső előkészítését, mielőtt azok a sütőnél befejeznék „vándorútjukat”, majd itt fogjuk elvégezni.


Szintén nagyon praktikus megoldás lehet, ha a sütő túloldalán is módunkban áll (amennyiben a konyha adottságai megengedik) beépíteni egy kisebb munkapultot, hogy a sütőben, vagy főzőlapon elkészült ételt végül ide helyezhessük, mely munkafelület akár a tálalás megkönnyítésében is nagy segítségünkre lehet.

A tervezés során tehát nem csak az ideális funkciósorrendre, vagyis a konyhai bázisháromszög fő elemeire, hanem a köztük lévő munkapultok megfelelő méretére is ügyelnünk kell, amit azonban nem csak a konyha adottságai, hanem saját főzési szokásaink is nagyban befolyásolhatnak. Egyértelmű, ha konyhánk nem képezi komolyabb sütések és főzések helyszínét, mert mondjuk reggelente általában csak egy egyszerű rántottát készítünk magunknak és ennél bonyolultabb ételek elkészítésével csak ritkán próbálkozunk, akkor a konyhapultok mérete nyugodtan lehet kisebb, mint az említett ideális szélesség. Azonban, ha egy nagyobb család számára szoktunk főzni és a vasárnapi, nagy, családi ebédek is a mi konyhánkban készülnek, akkor szükségünk lesz az előzőekben leírt ideális méretű konyhapultokra, legalábbis ha tényleg szeretnénk kényelmesen elférni konyhánkban.

 

Puritán letisztultság, vagyis egy minimál konyhabútor

Ha a modern konyhabútorok mégsem elégítenék ki a futurisztikus stílus iránti vágyunkat, akkor a legjobb ha egy minimál, vagy egy high-tech konyhabútor mellett döntünk, főleg ha szeretjük a letisztultságot, az egyszerűséget és a maximális funkcionalitást. Egy konyhabútor esetén egyébként is felértékelődik a praktikusság, hiszen ne felejtsük el, hogy a konyhabútorra a legjobb, ha úgy tekintünk, mint egy munkaeszközre, mely megkönnyítheti, vagy éppen meg is nehezítheti konyhai feladataink elvégzését. De hogyan is fest egy minimál konyhabútor és milyen belső térbe illik egy ilyen megoldás?

Üveg, alumínium, rozsdamentes acél és persze a ridegséget feloldó fa elemek. Egy minimál konyhabútor általában ilyen alapanyagokból épül fel. Persze ezen elemek sem a díszítést szolgálják, hiszen a minimál lényege a puritán megoldások alkalmazása, vagyis semmi olyan "sallang" nem kaphat helyet a bútoron, mely csak díszítésre szolgál és nem rendelkezik valóban gyakorlati és hasznos funkcióval. A szekrény ajtók esetében például sokszor ezért használnak üveget, persze hogy a tárolórekesz tartalmát valamelyest elfedjék általában tejüveget, hogy az ajtó kinyitása nélkül is látható legyen, rendelkezik-e még szabad tárolókapacitással az adott rész. A szekrényajtók leggyakrabban felnyílós, vagy feltolhatós változatokban jelennek meg, mely egyszerűen az optimális helykihasználással magyarázható.

A színek és formák terén is a letisztultság jelenik meg, valamint a minimál egyik legfontosabb stílusjegye, a szimmetria. A minimál konyhabútor feladata ugyanis, amellett hogy maximális funkcionalitási fokával igazán praktikussá tegye konyhánkat, hogy a rendezettség és egyensúly harmóniáját is becsempéssze az adott térbe, melyre a szemnek is az olyan kellemes szimmetrikus formák és elrendezés kiválóan alkalmas. Ezt a rendezettséget és letisztultságot modern, kissé zűrzavaros, rohanó világunkban egyre többen igénylik is.

minimalkonyhaA fekete-fehér színkompozíciók, valamint a barna, szürke és bézs színárnyalatok kiválóan szimbolizálják ezt az egyszerűséget. A sötét szekrénytestekhez gyakran használnak világosabb ajtófrontokat, melyeket a megfelelő megvilágítással még hangsúlyosabbá tehetünk. A minimál konyhabútorokra nem igazán jellemzőek a nyitott elemek és sok esetben a felfogatások is rejtve maradnak a szem elől. A szekrények fogantyúi lehetnek egyenesek, vagy szögletesek, hiszen az íves formák a minimál stílusirányzattól nagyon távol állnak. Gyakoriak a rejtett nyomó-nyíló fogantyú szerkezetek is, melyek nem törik meg a bútor síkját, csupán egy fémes vonal jelzi azok meglétét.

A minimál konyhabútorok esetében a világítás általában rejtett, a bútorba épített megoldással készül. A fali hidegburkolatok, vagy csempék helyett sokszor a munkalap anyagából készítik a hátfalat is, hiszen a rendet és harmóniát ezáltal is könnyebb megteremteni. Az ilyen fajta rendezettség az ember tudatalattijára is hatással van és szinte rákényszeríti őt arra, hogy ezt a tisztaságot maximálisan megtartsa a konyhai feladatok elvégzése után is. Egy hátránnyal azonban ezen stílusirányzat is rendelkezik, mégpedig hogy a minimál bútorok esetén használt színek és formák csak egy nagyobb és világosabb konyhában mutatnak igazán jól, hiszen ekkor adják ki azt a rendezett letisztultságot, amiért a minimált annyira szeretjük.

Egyedi igények, egyedi konyhabútor

A jó étel ismérve a jó konyha, a jó konyha ismérve a jó étel. Természetesen nem mellékes körülmény egy hozzáértőértő szakács, és a konyha helyes kialakításában jártas lakberendező megléte sem. Egy szakértő lakberendező pedig tisztában van a konyhatulajdonos szükségleteivel, ízlésvilágával, a konyha területén belül végzett szokásainak gyakorlásával. Mindemellett az igények színes skálájának folyamatos növekedését is elfogadott tényként kezeli, és ezen új igények kivitelezésére talál alternatívát. Ez azért fontos, mert mai világunkban, ahol az egyediség, az élet minden területén jelentkező önkifejeződési-láz, egyre nagyobb teret kap, a lakberendezőnek és az általa kínált szolgáltatás választékának, valamint minőségének is ehhez a léptékhez kell igazodnia. Manapság kevesen ragaszkodnak az egykor jól bevált sablonokhoz, hiszen az élet ritmusa felgyorsult, az egykori szokások elavultak.

konyhabutorblog1A konyha használatának módja is családonként eltérő lehet. Kialakítását tekintve mérlegelnünk kell, hogy mennyi időt töltünk az adott helyen, milyen rendszeresen étkezünk otthon, milyen átlagostól eltérő testi adottságokkal rendelkezünk – alacsonyak, magasak, jobb- illetve balkezesek vagyunk-e -, milyen rendeltetésű helyiségekkel kívánjuk a konyhát összekötni, milyen szinten használjuk ki a tér funkcióbeli sajátosságait, mely további funkciókkal kívánjuk bővíteni, illetve adott esetben csökkenteni azt. Ezen kérdésekre adott válaszokat nem lehet félvállról venni, hiszen a legtöbb konyhabútor beépített, így az utólagos módosítás nem lenne egy egyszerű mutatvány. Viszont a felelősségteljes átgondolás után következhet az esztétikai testreszabás.

Van azonban néhány olyan pont a konyha kialakítását tekintve, amelyet praktikusság, biztonság és tűzvédelem szempontjából nem érdemes módosítani. Ilyen a „háromszög-elv” betartása, mely az alapvető főzési folyamatok egymásutánjára épülő kialakítási mód. Ennek a sorrendje a következő: tárolás, előkészítés, tisztítás, aprítás, főzés, tálalás. Ez egy a gyakorlatban is jól bevált sorrend, ezek felcserélését csak nagyon speciális esetben, nagy átgondoltsággal tegyük meg. Az ezen folyamatokhoz tartozó háztartási gépek és eszközök használatához kellő távolságból sem érdemes engednünk a konyha kényelmes használata érdekében. Ez többek között még tűzvédelmi szempontból is fontos, hogy például a forró főzőlap ne kerüljön összeférhetetlen közelségbe a műanyag csepegtetővel.

Az ésszerű keretek között történő személyes testreszabás nagyban lecsökkentheti a konyhai műveletek időtartamát, és mellesleg jobban is érezhetjük magunkat egy saját ízlésünknek megfelelő közegben. Mindent egybevéve tehát a főzési sikerek záloga az egyedileg kialakított konyha!